2010. szeptember 20., hétfő

Ilyen az élet

Szombaton csörög a telefonom. Egy ismerősöm hívott akivel legalább fél éve nem beszéltem.
- Szia! Ráérsz hétfőn, mit csinálsz?
- Szia! Fél 5-ig dolgozom, de utána rá. Miért, miről van szó?
- Érj már rá légyszi! Jelents beteget vagy valami, van egy reklám, ahová a kiválasztott modellről kiderült, hogy semennyire sem tud játszani és most eszembe jutottál, te tök jó lennél, jóképű fiatal férfi kell. Arabok csinálják, elküldeném nekik a képeidet most.
- Ok, megpróbálom elintézni, mindjárt visszahívlak.
Mivel nagyon jó fejek a munkatársaim, sikerült elcserélnem a műszakomat és visszahívtam, hogy ok.
- Jó akkor este 6 meridien hotel, megnézne a rendező, bűvészt kell játszani, azt a szép mintás fehér ingedet vedd fel az olyan varázslós.
Mikor hívott épp vonaton ültem, jöttem vissza Pestre a mórahalmi próbáról. Beértem 4-re átrohantam Budára az ingemért, tusolás, satöbbi és időbe oda is értem.
Mikor bementünk mér voltak ott páran, az egyik aszisztens a megbízók művészeti igényeinek kivitelezési nehézségeit próbálta redukálni, több-kevesebb sikerrel.
- A rendező fent van a szobájában, nem tudjuk mit csinál, de egy órát minimum késni fog. Így szokta.
Mindenkinek bemutatkoztam, leültem, kértem egy vizet és reménykedtem, hogy nem nekem kell majd kifizetni...
Kis késéssel megérkezett a lelendőbeli partnernőm, Orosz Barbara személyében, akivel már kicsit gyorsabban telt az idő, mert vele magyarul is lehetett beszélgetni, ráadásul kedves és közvetlen is volt.
A feladat nem tűnt túl nehéznek: egy bűvész vagyok, a kalapomból varázsolok elő dolgokat a partnernőmnek, akire ezeket szépen rá is pakolom. Lényegében ennyi.
A rendező magához híven egy óra késéssel le is érkezett. Majd miután bemutatkozott és szemügyre vett minket azt mondta hogy oké, szuper, a lány nagyon jó. Majd kisvártatva közölte, hogy meggondolta magát és a bűvész ne fiatal jóképű férfi legyen(akit eddig kerestek és aki én lettem volna), hanem egy alacsony, idősebb, kopasz, testes egyén.
Megköszönte hogy eljöttem, mondta hogy sajnálja, és nem a személyemmel van probléma és reméli, hogy legközelebb együtt fogunk dolgozni.
Ilyen az élet...

1 megjegyzés:

  1. na itt lett volna a remek alkalom, hogy engem is betuszkolj egy reklámba. rám öntötték a karaktert! :D

    VálaszTörlés